Franciaország kész megvétózni az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kapcsolatrendszerét rendező megállapodást, ha az számára kedvezőtlen kitételeket tartalmaz, főként a halászat terén - szögezte le az ország európai ügyekért felelős minisztere pénteken.
Az Európai Bizottság eljárást indít annak érdekében, hogy a magyar piacon is fogadják el az európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatóka, és felszólító levelet küld Magyarországnak, 12 további tagállamnak és az Egyesült Királyságnak, amiért nem nyújtották be hosszú távú épületfelújítási stratégiájukat.
Az Európai Bizottság ma előterjesztette az európai demokráciáról szóló cselekvési tervet, amelynek célja, hogy növelje a polgárok szerepvállalását és javítsa az európai demokráciák ellenállóképességét.
Kész feladni a vétóját mind a 2021-2027-es költségvetés, mind a helyreállítási alap terén Lengyelország, ha az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötéséről szóló rendeletről kiad egy jogilag kötelező érvényű értelmező anyagot az Európai Bizottság és azt az állam- és kormányfők is támogatják a jövő heti EU-csúcson – jelentette be uniós illetékesekkel folytatott csütörtöki tanácskozása után este a lengyel miniszterelnök-helyettes. Jaroslaw Gowin jelzései erőteljesen abba az irányba mutatnak, hogy a lengyelekkel együtt a magyar kormány is kész elállni a vétójától, tehát a két kormány továbbra is együtt mozog a témában.
A nyári megállapodás alapján jelentős források állnak rendelkezésre a Közös Agrárpolitikára (KAP) 2021 és 2027 között, de ahhoz, hogy ezeket ki is lehessen fizetni, mielőbb meg kell állapodni az uniós költségvetés végső kereteiről és majd a KAP reformjáról is – hangsúlyozta a Portfolio Agrárszektor 2020 című mai konferenciájának egyik nyitó előadásában Brüsszelből élőben bejelentkezve Janusz Czesaw Wojciechowski. Az Európai Bizottság lengyel származású agrárbiztosa rövid előadásában jelezte, hogy még decemberben ajánlásokat ad ki a testület minden tagállam számára a klímavédelmi törekvésekkel összefüggésben. Emellett többször is hangsúlyosan beszélt az élelmiszerbiztonság és a rövidülő ellátási láncok fontosságáról, valamint arról, hogy mind a gazdáknak, mind az ellátási lánc összes szereplőjének kiemelt szerepe van a KAP végrehajtása során abban, hogy hozzájáruljon a klímavédelmi és biodiverzitási célok eléréséhez.
A hétfői varsói magyar-lengyel kormányfői találkozó utáni üzenettel összhangban (várjuk a német javaslatot) ma, azaz csütörtökön megszülethet a német javaslat arra, hogy hogyan oldják fel az EU-s pénzek szigorú jogállamisági feltételrendszerhez kötése miatti magyar-lengyel költségvetési vétót. Egyelőre erősen kérdéses, hogy ez elvezet-e a jövő csütörtök-pénteki EU-csúcson ahhoz a megegyezéshez, amelyet kulcsfontosságúnak nevezett mind az EU soros elnökségét jelenleg vezető Angela Merkel német kancellár, mind a januártól a soros elnöki feladatokat átvevő Antonio Costa portugál miniszterelnök.
Egy áthidaló jellegű, a helyreállítási alap mintájára készülő speciális megoldást mérlegel az Európai Bizottság azért, hogy a magyar és a lengyel kormány költségvetési vétója ellenére is tudjon haladni és ha később majd a két kormány feladja a vétóját, csatlakozni tudjon a konstrukcióhoz – tudta meg a Financial Times egy magasrangú uniós illetékestől.
Az Európai Bizottság kedden utalja át az első 200 millió eurót (mai árfolyamon mintegy 72,5 milliárd forintot) a magyar kormánynak a hazánk számára még október első felében megítélt 504 millió eurós munkahelyvédelmi hitelkeretből – tudta meg megbízható forrásokból a BruxInfo.
Ha bármely tagállamnak baja van az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötésével, akkor ne a vétójával éljen, amivel megakasztja az egész uniós költségvetési folyamatot, hanem menjen az Európai Unió Bíróságára, ott szoktuk rendezni az ilyen jogi jellegű vitákat - lényegében ezt üzente az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen ma, amikor a decemberi EU-csúcsot előkészítő ülésen felszólalt az Európai Parlamentben.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint komoly előrelépést jelent Magyarország gázellátásában, hogy elkezd üzemelni Horvátországban Krknél az a terminál, amely cseppfolyósított gázt képes fogadni. Magyarország 2021 január 1-től évente egymilliárd köbméternyi kapacitást kötött le, így jövő évtől először jelenik meg cseppfolyósított gáz a magyar energiaellátásban.
Elfogadta a Portfolio felkérését egy videókonferenciás előadás megtartására az Európai Bizottság lengyel agrárbiztosa, Janusz Wojciechowski, a december 3-án tartandó Agrárszektor 2020 című konferenciánkra a reggeli idősávban, és Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára szintén elfogadta felkérésünket egy előadás megtartására. Így első kézből tájékozódhatnak majd a résztvevők arról, hogy mi is lesz Magyarország agrárpénzeivel 2021-től a jogállamisági vita, illetve a Közös Agrárpolitika reformja mellett. A járványügyi korlátozások miatt rendezvényünk az online térben zajlik majd, amelyről az összes részletet az alábbi linken érhetik el.
Megszületett ma a politikai megállapodás az európai tagállamokat képviselő Tanács és az Európai Parlament között a koronavírus-válság miatt összeállított áthidaló beavatkozási csomag (REACT-EU) jóváhagyására. Ez alapján Magyarország 885 millió eurónyi, mai árfolyamon kb. 320 milliárd forintnyi forrásra számíthat jövőre és további pár százmillió euróra majd 2022-ben. A pénzeket a járvány elleni védekezés és munkaügyi intézkedések, céges támogatások céljára lehet felhasználni.
Félelem a cégeknél, remény a munkavállalóknál – vívmány vagy fenyegetés az Európai Bizottság javaslata az európai minimálbérrendszer (és nem a minimálbér) bevezetésére? Magas-e a magyar minimálbér? Az Európai Bizottság javaslatát elemzések és konzultáció előzte meg, és noha egyszerűnek látszik és egyáltalán nem olyan radikális, mint azt előtte sokan gondolták, megváltoztathatja azt, ahogy erről az intézményről gondolkodunk.
Az Európai Bizottság a mai napon jóváhagyta, hogy a „Soltvadkerti” pezsgő, a „Soltvadkerti” fehér bor és a töppedt szőlőből készült „Soltvadkerti” bor felkerüljön az oltalom alatt álló eredetmegjelölések listájára, vagyis azoknak a termékeknek a jegyzékére, amelyeknek a neve védelemben részesül az Európai Unióban – áll a Bizottság pénteki közleményében. Az oltalmi kérelmet még 2016 áprilisában nyújtották be, így tehát csaknem 4,5 évet kellett várni a végső döntésre.
Az Európai Unió egészségügyi rendszereinek megerősítésére, valamint a jelenlegi, koronavírus-járvány okozta válsághoz hasonló esetleges jövőbeli járványokra való jobb felkészültség és hatékonyabb reagálás érdekben az EU további lépéseket tesz az európai egészségügyi unió kiépítése felé - közölte ma az egészségügyért és élelmiszerbiztonságért felelős biztos Brüsszelben.
Ma délután megszületett az elvi egyezség az Európai Parlament, a német soros elnökség és az Európai Bizottság között a 1074 milliárd eurós 2021-2027-es uniós költségvetés minden részletéről, illetve a 750 milliárd eurós helyreállítási alap finanszírozásához szükséges saját források megemelésének kereteiről – közölte a három intézmény. Ennek az újabb alkunak a mai lehetőségét ma reggel már megírtuk és a friss fejlemény azt jelenti, hogy a jogállamisági feltételekről született múlt heti intézményközi megállapodás után most újabb fontos tárgyalás zárult le és vár az EP-képviselők, illetve a tagállami szakminiszterek jóváhagyására. Amint külön mai cikkünkben megírtuk: a legfrissebb jelek szerint mégsem fogja megvétózni a magyar kormány az uniós költségvetést és a saját forrás rendeletet, így tehát a mai brüsszeli alku után jövő héten a Tanácsban végső, egyhangú támogató döntés születhet a két rendeletről.
Az Európai Parlament azt szeretné, ha a legnagyobb uniós helyreállítási alap (RRF) legalább 40%-át a klímavédelemre fordítanák a tagállamok, de nem zárta ki teljesen földgáz infrastrukturális projektek támogathatóságát a csomagból - derült ki az EP szakbizottságainak hétfői szavazásából, amit a Bruxinfo foglalt össze. A 40% kissé több, mint amit az Európai Tanács és a Bizottság szeretne és külön érdekes az EP álláspontjában, hogy a tervezett 10% helyett 20%-ra emelnék az előlegek folyósíthatóságának mértékét, ha majd egyszer felállna az alap és jövő nyár-ősz körül megindulhatnának a pénzek belőle a jogállamisági normákat elfogadó tagállamok felé. A hétfői EP-s szakbizottsági szavazás után az EP plenárisa még a héten megadhatja a tárgyalási mandátumot a Tanáccsal folytatandó tárgyalásokra.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke arról számolt be hétfő délután a Twitterén, hogy szerződést készülnek kötni akár 300 millió adag beszerzéséről a Pfizer és a BioNTech Group által ma bejelentett ígéretes oltóanyagból. Ez Magyarország számára is biztató hír, mert ez azt jleenti, hogy a közös uniós beszerzésen keresztül mi is hamarabb, illetve biztonságosan tudnánk majd hozzájutni a vakcinához.
Még a tegnapi Kormányinfón is világosan jelezte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy Orbán Viktor kormányfő vétózni fog az uniós költségvetésnél és a helyreállítási alapnál, ha nem lesz kellően puha az EU-s pénzek jogállamisági feltételekhez kötése, de a jelek szerint nem különösebben foglalkoztak ezzel a fenyegetéssel a mai brüsszeli tanácskozáson. A három uniós intézmény közötti egyeztetéseken ugyanis megszületett az előzetes alku a jogállamisági mechanizmus részleteiről. Ahogy arra múlt héten már rámutattunk, a keretek szigorúbbak annál, mint amit eleve elutasított szeptemberben a kormány. Az a nagy kérdés innentől kezdve, hogy mennyire valós még a veszély arra, hogy a magyar és a lengyel kormány az Európai Tanácsban tényleg megvétózza az egyhangúságot igénylő 2021-2027-es uniós költségvetésről és a helyreállítási alapról szóló rendeleteket, illetve a magyar parlament valóban blokkolja-e utóbbinak az elfogadását, mint ahogy azt múlt héten Kövér László házelnök is belengette.
Javította a magyar gazdaságra vonatkozó előrejelzését csütörtökön az Európai Bizottság, a korábbi 7 százalékos jóslattal szemben 6,4%-os gazdasági visszaeséssel számolnak Brüsszelben. Ugyanakkor a költségvetési hiányra és az államadósságra vonatkozó becslését rontotta a testület.